Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A fa már az Ószövetségben is a kozmikus életerõ szimbóluma, a pogány hitvilágban pedig gyakran az istenség lakóhelye. Az európai népszokásokhoz gyakran kapcsolódik zöld ág vagy valamilyen más, - Karácsonyi ajándék magazin
részletek »

Karácsony régen és most

Karácsonyi ajándékozási tippek, ötletek, érdekességek a nagyvilágból, receptek és friss hírek Tuti Magazinja. Ha valamit nem tudsz vagy keresel, itt biztosan megtalálod a Karácsonyról, annak eredetéről, szokásairól, fontos eseményeiről. Tuti Magazin!
Karácsonyi ajándék magazin
Itt vagy: Karácsonyi ajándék magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Karácsony régen és most
Karácsony régen és most
A fa már az Ószövetségben is a kozmikus életerõ szimbóluma, a pogány hitvilágban pedig gyakran az istenség lakóhelye. Az európai népszokásokhoz gyakran kapcsolódik zöld ág vagy valamilyen más, életet jelképezõ növény. Gondoljunk csak a májusfára, mint a természet újjászületésének szimbólumára, vagy a Luca napján cserépbe vetett búzára, melynek karácsonyig történõ növekedésébõl a következõ évi termésre következtetnek.
Ide tartozik a karácsonyi "életfa" vagy termõág is, melynek állítása a magyarság körében általános volt. A Katalin-napkor vagy Borbála napján vízbe tett ágak általában karácsonyra zöldültek ki, és a hosszú éjszakák komor hangulatában az életerõ jelképévé váltak.
Hirdetés

Karácsonyfa szavunk kétszáz éve még a földesúr részére karácsonyi adóként szállítandó tûzifát jelentette. Mai jelentését a német Weihnachtsbaum tükörfordításaként nyerte. A karácsonyfa-állítás szokása protestáns, evangélikus gyakorlatból ered, és a Rajna felsõ szakaszának vidékén alakult ki a XVIXVII. században.

A XVI. századi Elzász erdészeinek szóló utasításokból kiderül, hogy városi polgárok és céhtagok az erdõkben karácsonyi "májusfákat" vágtak. A rendeletek megszabták, hogy egy polgár csak egy fát vághatott ki, és ez nem lehetett 3 lábnál magasabb. Késõbb rendeletekben tiltották meg a fenyõfák kivágását, de a szokás terjedését már nem tudták meggátolni. A XVIII. század elsõ felében a szászországi Zittauban annyi feldíszített gyertyás karácsonyfát állítottak, ahány megajándékozott személy volt a családban.

A karácsonyfának német nyelvterületen való gyors elterjedéséhez bizonyára Goethe is hozzájárult, aki a Werther szerelme és halála címû, 1774-ben Lipcsében megjelent levélregényében így ír róla: "... Werther arról beszélt, hogy mennyire fognak örülni a kicsikék, és arról az idõrõl, amikor egy-egy váratlan ajtónyílás és a gyertyákkal, cukorkával és almával tündöklõ fa paradicsomi boldogságba ragadja a lelket."

Berlinben a XIX. század elsõ évtizedeiben kezdtek karácsonyfát állítani. Innen jutott el Bécsbe, ahol az arisztokrata- és mûvészkörökben gyorsan elterjedt. A század közepén már a legszegényebb bécsi családok sem ünnepeltek karácsonyfa nélkül.

Érdekes adat, hogy amikor 1860 karácsonyakor Erzsébet királyné Madeira szigetén volt gyógykezelésen, Ferenc József e távoli helyre is küldött neki feldíszített fenyõfát. Angliába a német Szász-Coburgi Albert, Viktória királynõ férje vitte az elsõ karácsonyfát. A német területen kialakult szokás egész Európában elterjedt, kivándorlók révén a tengerentúli területekre is eljutott.

Magyarországra a karácsonyfa a szoros német és osztrák rokoni kapcsolatokkal bíró arisztokrata családok által jutott el. Pesten az elsõ karácsonyfát minden bizonnyal Brunszvik Teréz grófnõ állította 1824-ben. Elterjesztésében jelentõs szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott.

Az 1840-es években már a polgárcsaládok karácsonyához az örökzöld fenyõ is hozzátartozott. A '60-as években, adventi idõszakban, Pesten fenyõvásárok voltak. Az aradi Alföld címû újság 1862-ben arról számolt be, hogy egy nõnevelõ-intézet növendékei Deák Ferencnek karácsonyfát állítottak, melynek minden ágán egy-egy általuk készített kézimunka függött. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek címû karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg elõször.

Az új szokás a XIX. század második felében jutott el Erdélybe. Meghonosításában a magyar földesurak, papok és tanítók mellett az erdélyi németeknek is nagy szerepük volt. Kései megjelenését és lassú terjedését jelzi, hogy falun még az elsõ világháború után is többnyire csak a protestáns lelkészek, a tanítók és a jegyzõk állítottak karácsonyfát.

Visky Károly szerint 1918-ban az erdélyi magyar paraszt sehol sem díszített karácsonykor fenyõfát. A Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjai szemléletesen mutatják, hogy a szokás miként terjedt nyugatról kelet felé. Székelyföldön sem nagyon régi szokás a karácsonyfa-állítás. Erdélyben emlékezet óta kizárólagos forma az álló fenyõ. Dunántúl egyes falvaiban a fenyõágakat a mennyezet gerendájára függesztették.

A karácsonyfát kezdetben almával, dióval, ostyával, mézespogácsa-alakokkal és cukorral díszítették. A díszek készítésekor fõ szempont volt az ehetõség, a gyerekek fabontásakor nyalánkságként megették. Már az elsõ karácsonyfákon hajlított dróttal rögzített gyertyák égtek. A XIX. század vége felé már a csillogó díszek váltak a karácsonyfák összképének meghatározóivá. Üvegdíszek gyártására vonatkozóan 1848-ból származik az elsõ adat, nagybani elõállítása Németországban már a század végén elkezdõdött.

A mai karácsonyfák többségén a lobogó fényû gyertyák helyett elektromos árammal mûködõ izzók villognak, a régi, ehetõ díszeket teljesen kiszorították a csillogó üvegdíszek. A szaloncukrokat még nem gyártják üvegbõl, de a mai ínséges idõkben sok helyen mégsem fogyasztják el, inkább elteszik a következõ karácsonyra. Az élõ fák mellett mûanyagból készült örökzöldeket is díszítenek.

A nyugat-európai országokban évek óta mûködnek fenyõfakölcsönzõ cégek, amelyek az ünnep idejére ládákba ültetett fenyõket juttatnak el a megrendelõk lakásaiba. Így egy élõ fenyõ többször is karácsonyfává válhat.


Rendelj Te is egyedi fényképes ajándékot szeretteidnek MOST...! - Egyedi fényképes ajándék ötletek, meglepetés, egyedi képes ajándékok (fotóbögre, póló, fényképes naptár, korsó, párna, gravírozott kulcstartó, képes puzzle ...), személyre szabott egyedi ajándékok minden alkalomra!
Szólj hozzá a cikkhez
Címkék - karácsony, fényképes ajándék, tippek, ötletek, régen, most
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-04-24 12:19:39
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü